HTML

KénySZer-SZingli-Lét

Friss topikok

  • drott: de jó de jó!!! már többször nézegettem nincs e új bejegyzés és tessék, végre :) Nekem az tuti hogy... (2010.09.09. 13:53) Nyár, vége, hangulat
  • bujakz: Mohus, mikorra várhatjuk a következő bejegyzést? nagy a csönd mostanában. (2010.07.25. 21:49) Így jártam Nagyapátokkal
  • bujakz: Mohus! Ezúton még egyszer boldogot Neked! Nemsoká csatlakozom én is! ;) (2010.04.27. 21:40) Nemcsakahúszéveseké...
  • boush: Ez egy fasz volt! (2010.03.23. 10:41) legalja pont húúúú...
  • mohus: @ciao: Igen, igazad van, az önbizalmon kéne csiszolni, nem keveset. Arról nem is beszélve, hogy eg... (2010.03.21. 22:37) Mr. Hudini és Mr. Hejesírás

Linkblog

2010.03.03. 22:23 mohus

59 év...

...ma 59 éve házasodtak össze a nagyszüleim!!! Dupla annyit éltek már együtt, mint én úgy egyáltalán. Nem is tudom, mit írjak, meg vagyok hatódva, na. Aki ismeri őket, vagy hallott már általam róluk, tudhatja, hogy nem egyszerű teremtések, de nagyon édesek.

Azt hiszem, Nagyika nem gondolta volna, amikor az első csók után a Nagypapám megjegyezte, hogy "te, Mari, ugye tudod, hogy ferde az orrod?", hogy 60 év múlva az egyik unokája az internetes blogjában fog írni róluk.

Mondjuk, a bókolás sose volt Nagypapa erőssége...2 hete pl. amikor a bátyám mondta a Nagypapának, hogy odaülhet az asztalhoz, mert Nagyi előrehaladott állapotban van (célozván arra, hogy mindjárt jön a kaja), Nagypapa csak annyit mondott, hogy "még jó, hogy előrehaladott állapotban van, már 82 éves is elmúlt":-)))

De azért azt mindig megjegyzi, hogy Nagyikának milyen szép lábai voltak/vannak.

Nem olyan rég mondta a a Nagyi, hogy egyszer kapcsolatuk hajnalán bepróbálkozott Nagypapinál a hisztizéssel. Hát Nagypapa csírájában elfojtotta, mert az volt rá a válasza, hogy "ja, hát ha te így..." majd 2 napig nem szólt a Nagyihoz. Nagyi meg úgy érezte, mintha tőrt döfködnének a kis szívébe. Azóta nem volt hiszti...

Már mindketten a nyolcadik X-et tapossák, de még mindig eljárnak baráti összejövetelekre, belföldi pihenésekre, színházba, hangversenyre. Persze, akkor a legboldogabbak, amikor összegyűlik körülöttük a kis család és csacsogunk. Ők csak ülnek a fotelben és hallgatnak minket (jó, a Nagyi néha beszabályozza a díszes kompániát), és látszik rajtuk, hogy boldogok. Bár az óvónői és egyetemi pályafutásuk során is sokat tettek, az igazi életművük mi vagyunk. Of korsz, időről-időre megjegyzik, hogy hej, de jó lenne már egy (két-három-tíz) dédunoka. Nos, ha a gólya hozná, én prezentálnék egy egész focicsapatnyit...Mondtam is a Nagyinak, hogy nehogy lerobbanjon, mert engem a szülés után a kórházból majd csak az ő húslevese fog kihozni:-)

Néha zsörtölődnek egymással, de rájuk aztán 100%-ig igaz, hogy egymás másik felei.

Hát, száz szónak is ó a vége: Remélem, jövőre a Gyémántlakodalmuk is ilyen egészségben és boldogságban éri őket!!!

 

 

 

2 komment


A bejegyzés trackback címe:

https://kenyszer-szingli-let.blog.hu/api/trackback/id/tr281807188

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

drott 2010.03.04. 18:02:34

szívmelengető történetük lehet követendő minden párnak :-) A "jóban-rosszban, egészségben-betegségben"együtt maradás ékes példái ők. Az Isten tartsa meg őket így együtt még a gyémánton túl is!!!

bujakz 2010.03.06. 21:52:40

nagyon megható bejegyzés volt, szóhoz sem jutok.. és csatlakoznék drott-hoz, a gyémánton túl is!!
süti beállítások módosítása